Új kihívások az élhajlító gépek kiválasztásában és üzemeltetésében II.rész


Milyen feladatok elé állítják a fentiek a gépek vásárlóit, milyen új szempontokat kell a konkrét műszaki szempontokon kívül figyelembe venni, mik az új követelmények? Mik az új kérdések?

  • Kapunk képzett munkaerőt évek múlva egy olyan gép kezeléséhez, amihez szaktudás szükséges?
  • Lesz többlet munkaerő, ha kapacitást kell növelni?
  • Biztosítja a gép azt a precizitást, ami a követelmény, a kezelő képességétől és szaktudásától függetlenül?
  • Lehetséges a géppel már az első munkadarabot is megfelelő minőségben legyártani?
  • Mennyi időt vesz igénybe egy átszerszámozás?
  • Ha már a főidőket nem lehet csökkenteni, mi áll rendelkezésre a mellékidők csökkentésére?
  • A karbantartások mekkora termelés kiesét jelentenek? Milyen megoldások vannak ennek a csökkentésére? Mekkora költséget jelent ez?
  • Van-e, és milyen, a géptől független programozás lehetőségére, hogy a gép ne álljon a programozás ideje alatt? Rendelkezésre áll ehhez hatékony szoftver?
  • Milyen megoldások vannak, hogy a kezelő a lehető legtöbb információt megkapjon a hatékony munkavégzése érdekében? (pld.. rajzok, művelettervek küldése a programmal együtt, és annak megjelenítése)
  • Lehetőség van a gép későbbi automatizálásának?
  • Bekapcsolható a meglévő informatikai belső hálózatba?
  • Létrehozható a meglévő gépekkel a kommunikáció, rendelkezésre állnak ehhez megfelelő kommunikációs protokollok?
  • Megvan a képessége a gépnek egy gyártási rendszerbe integráláshoz? (Ipar 4.0)
  • Lehetőség van a gépből a részletes termelési adtok kinyerésére, és annak a meglévő vállalat irányítási rendszerbe való automatikus feltöltésére?
  • Az energiahatékonyság teljes kihasználása céljából milyen hajtásformák között tudok választani?
  • Mekkora a gép konkrét energia hatékonysága? Egy adott terméket milyen alacsony energia bevitellel képes előállítani?
  • Az üzemeltetése mennyire terheli egyéb téren a környezetet?

 

Milyen ma rendelkezésre álló megoldásokat tudunk javasolni, hogy a megvásárolt gépeik ne csak a mai, hanem várhatóan a közeljövő követelményeinek is eleget tegyenek:

Termelékenységet szolgáló megoldások:

  • Ergonomikus csomagok – a legkevesebb kezelői mozgás támogatására
  • Programok gyors behívása – pld.: vonalkóddal, QR-kóddal
  • Második képernyő a kezelő még jobb és pontosabb tájékoztatására
  • Gyors szerszámcserélő és rögzítő rendszerek – mechanikus, pneumatikus, hidraulikus
  • Ledes vagy lézeres szerszám pozícionáló rendszerek – hogy ne kelljen mérni a kezelőnek
  • Intelligens, a géppel kommunikáló szerszámtárolók, melyek megmondják, hogy adott termék gyártásához mely szerszámokat kell behelyezni és milyen pozícióba kell rögzíteni
  • CAD/CAM szoftverek, hogy ne a gépi időben kelljen programozni, kevesebb legyen a próbahajlítás
  • Robotos termékkezelés
  • Teljesen automatizált szerszámcserélő rendszerek

Precizitást, minőségi gyártást kiszolgáló megoldások:

  • Aktív lemezvastagság mérés
  • Aktív, több pontos szögmérés
  • Mágneses alkatrész rögzítés az ütközőn, kicsi, kézzel nem tartható alkatrészeknél
  • Induktív ütköztetés jelző az ütközőn, ha a szerszám miatt nem látni a pontos ütköztetést
  • Hátsó térbe beépített kamera a második monitoron megjelenített képpel, szintén a pontos ütköztetés felügyeletére
  • Terhelés függő aktív asztal előfeszítés
  • Aktív, vezérelt lemezkövető, támasztó rendszerek

Kommunikációt támogató lehetőségek:

  • A gépek informatikai hálózatba kapcsolása (vezetékes, Wifi)
  • Kommunikáció más rendszerekkel, Ipar 4.0 képesség
  • Interfész robotos kapcsolathoz

Energia hatékonyság, környezet terhelés kérdésében:

  • Többféle hajtás rendszer közül lehet választani – hidraulikus, hibrid, mechanikus
  • Start – stop rendszerek
  • Teljesen hidraulika olaj nélkül működő rendszerek
  • Központi programozható kenőrendszerek a takarékos kenőanyag felhasználásért